A boldogsagtol vagyunk egeszsegesek 16 9Rengetegen kutatták már, mitől lehet egészséges az ember, de nemrég egyes szakemberek arra a felfedezésre jutottak, hogy a boldogság az, ami egészséget kölcsönöz számunkra.

A Pennsylvaniai egyetem kutatói vizsgálataik során arra az eredményre jutottak, hogy bármilyen furcsa is, de az emberek olykor éppen azért egészségesek, mert boldogok. A kutatások során magukat boldognak valló, pozitívan gondolkodó emberek mindössze harmadannyiszor szenvedtek influenzától, mint a pesszimista társaik. A 300 önként jelentkezőnek mindennap számot kellett adnia érzelmi állapotáról, arról, hogy milyen mértékben boldog és elégedett, vagy éppen ellenkezőleg, mennyire frusztrált, ideges, boldogtalan. A kutatók eközben olyan vírusok támadásainak tették ki őket, amelyek zömmel cseppfertőzéssel terjednek, és influenzát okoznak. A fertőzést követő napokban minden kísérleti alanyt kifaggattak arról, hogyan érzi magát. Az eredmények szerint a rossz kedélyállapotú alanyok háromszor gyakrabban lettek betegek, mint a magukat boldognak valló társaik. Sheldon Cohen, a kísérleteket vezető kutató szerint az egyik lehetséges magyarázat az lehet arra, hogy a boldog embereket kevésbé teríti le a vírus, hogy a boldog ember kiegyensúlyozottabban él, ésjobban odafigyel az egészséges életmód szabályaira. Mindehhez hozzájárul, hogy az önmagukat boldognak vallóknak általában alacsonyabb volt a vérnyomásuk, és a vérükben is alacsonyabb volt a kortizol, azaz az úgynevezett stresszhormon szintje. Mindez pedig erősebb immunrendszert eredményez.

Más szakemberek szerint a boldog és elégedett abban is közrejátszik, hogy elkerüljük a szívrohamot. A Columbia Egyetem kutatói 1700 kanadai felnőtt boldogságának mértékét osztályozták 1995-ben egy ötfokozatú skálán. Egy évtized alatt 145 embernél jelentkeztek szívproblémák, a boldogabbaknál kisebb arányban, mint a kevésbé elégedetteknél. A boldogság mértékének minden egyes fokozata a szívbajok valószínűségének 22 százalékos növekedésének jelentette. Karina Davidson kutatásvezető szerint a boldogabb embereknek nagyobb eséllyel volt az életvitele is egészségesebb. A kutató szerint eddig nem ismert genetikai összefüggés is lehet a megelégedettség és a szívproblémák között. Szakértők már korábban jelezték, hogy egyes negatív érzések, a stressz és a depresszió növelik a szívbetegségek kockázatát. Stresszhatás alatt például sok esetben olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek károsítják a szív izomzatát.

Brit és ausztrál kutatók ikerkutatásaik során azt is megállapították, hogy a boldoggá tevő személyiségvonások legalább felét gének szabályozzák, míg maradék jólétünkért a kapcsolataink, az egészség és a karrier tényezői a felelősek. Tim Bates, az Edinburgh Egyetem kutatója munkatársaival 25-75 év közötti, egy- és kétpetéjű ikerpárokat vizsgált. A résztvevőknek kérdéseket tettek fel személyiségükről, arról, hogy mennyit szoktak aggódni, és hogy mennyire érzik elégedettnek magukat az életükkel. Mivel az egypetéjű ikreknek ugyanolyan a génállományuk, a kétpetéjű ikreknek viszont eltérő, a kutatók azonosíthatták azokat a géneket, amelyek bizonyos személyiségvonásokat eredményeznek, és a boldogságra hajlamossá tesznek. Az eredmények szerint az egypetéjű ikertestvéreknek személyiségük és jólétük is nagyon hasonló, ehhez képest a kétpetéjű ikreknél a kutatók csak fele ennyi hasonlóságot találtak, ami a gének jelentős szerepére utal. Az eredmények szerint a társaságkedvelő, aktív, stabil, keményen dolgozó és lelkiismeretes emberek hajlamosabbak a boldogságra. A barátságos, nyugodt és megbízható személyiségvonások a kutatók szerint egyfajta forrást, elnevezésük szerint „affektív tartalékot” jelentenek, amiből stresszes időkben is lehet meríteni.   

Amerikai kutatók szerint sokat javít saját közérzetünkön, ha minél több boldog emberrel vagyunk közelebbi-távolabbi kapcsolatban. Az egyén boldogságában ugyanis kulcsszerepe van a többiek boldogságának. Egy boldog barát átlagosan 9%-kal növeli meg saját boldogságunk esélyét, egy boldogtalan pedig 7%-kal csökkenti. A kutatók húsz éven át, 1983-tól 2003-ig követték nyomon 4739 ember érzelmi állapotát. A szakembereket is régóta foglalkoztatja a boldogság, illetve a boldogtalanság, sokféle hatást tanulmányoztak már a lottónyereménytől az állásvesztésig, betegségig, de eddig nem foglalkoztak azzal, hogy milyen hatást gyakorolnak egymásra az emberek. Most a vizsgálatba bevont személyeknek négy lehetőséget kínáltak fel időről-időre, saját helyzetük értékelésére: "bizakodtam a jövőben"; "boldog voltam"; "élveztem az életet"; "úgy éreztem, vagyok olyan jó, mint mások". Az így nyert adatokból, illetve a résztvevők kapcsolati rendszereinek elemzéséből kiderült, hogy a boldogság "társaságkedvelő": a boldogok hajlamosak egymás közelében csoportosulni. Akinek több a társadalmi kapcsolata, az általában boldogabb is, de az egyén boldogsága mégsem a kapcsolatok számán múlik alapvetően, hanem azon, hogy a kapcsolati személyek között mennyi a boldog.

Írta: Kármán Nikola

Szervezetunk tisztitoja a mariatovis 16 9Szervezetünk időnkénti megtisztítása a lerakódott méreganyagoktól létfontosságú. A legjobb segítséget ebben egy aprócska növénytől, a máriatövistől kaphatjuk.

A máriatövist már évezredekkel ezelőtt is használták az ókori görögök és rómaiak a gyógyítás területén. Mára már több száz vizsgálattal igazolták e növény jótékony hatását, különösen májvédő tulajdonságát, amelyet fő hatóanyagának, a szilimarinnak köszönhet. A máriatövis a máj, ezáltal a szervezet egészének a méregtelenítésében elsődleges szerepet játszik a gyógynövények között.A népi gyógyászatban ugyan az epepanaszok csökkentésére, vagy sárgaság esetén használták. Később azonban számos vizsgálatból kiderült, hogy a máj funkciójának javításával igazolhatóak e pozitív eredmények, azaz a máriatövis hatásának célpontja nem az epe, hanem a máj. A máj többféle tápanyag, többek között a zsírok lebontásában játszik elsődleges szerepet, valamint semlegesíti a gyógyszerek, a káros vegyi anyagok és az alkohol negatív hatásait. A máriatövis megakadályozza a májban termelődő, és a méregtelenítéshez szükséges glutation kiürülését, sőt, vizsgálatok szerint 35%-kal képes megnövelni is annak koncentrációját.

A máriatövis antioxidáns hatással rendelkezik, megköti a szabad gyököket, ezáltal a rákellenes küzdelemben is fontos szereppel bír. Hatására az elöregedett vagy elhalt májsejtek helyett új sejtek képződnek. Elősegíti a különböző májbetegedések, többek között a hepatitis és a májzsugor leküzdését, gyógyulását. Egyes gombamérgezések esetén pedig életmentő lehet, ha injekció formájában fecskendezzük a szervezetbe, hiszen megakadályozza a májelégtelenség bekövetkezését. Alkoholizmusból való felépülésnél is nagyon hasznos, mivel a máj tisztulását és regenerálódását segíti, valamint pótolja az alkohol által elpusztított glutationt. Rákos betegeknél csökkenti a kemoterápia veszélyes következményeit, valamint gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Hasznos az endometriosis kezelésében is, mivel segíti az ösztrogén lebontását a májban. Az epekő megelőzésében és kezelésében is használják, hiszen serkenti a koleszterinben gazdag emésztőnedvnek, és az epének a szabad áramlását. Ezért ajánlott enyhébb emésztési panaszok kezelésre, és epehólyag problémák kezelésében is. A máriatövis számos formában fogyasztható, de a legelterjedtebb változata a máriatövis olaj és a tea. Gyakran társítják más növényekkel is, például gyermekláncfűvel, vagy a benedekfűvel, utóbbi felerősíti a máriatövis hatását. A máriatövisnek eddig semmilyen mérgező hatását vagy káros mellékhatását nem fedezték fel, így bárki veszélytelenül fogyaszthatja, de csak az előírt adagokban. Rendszeres használata, vagy bizonyos időszakonkénti kúraszerű alkalmazása éveket képes hosszabbítani az élettartamon.

A méregtelenítés nemcsak közérzetünk helyreállítása miatt fontos, hanem azért is, mert a különböző méreganyagok komoly károkat okozhatnak szervezetünkben, amelyek súlyos betegségek kialakulásához vezethetnek. Szakemberek szerint a tisztítókúrákra alapvetően nem is lenne szükség abban az esetben, ha odafigyelnénk életmódunkra, étrendünkre, testünk és lelkünk igényeire. A salaktalanítás ugyanis természetes folyamat, amelyet testünk önmagától is elvégez. A helytelen táplálkozás és a rohanó életmód következtében azonban többnyire össze-vissza eszünk és iszunk, káros szenvedélyeknek hódolunk, keveset sportolunk, viszont annál többet stresszelünk. Mindez együttesen komoly igénybe vételt jelent testünk számára. Abban az esetben viszont, ha megfelelő minőségű és mennyiségű, vitaminban gazdag táplálékot és folyadékot viszünk be szervezetünkbe, rendszeres testmozgást végzünk, és szakítunk időt a pihenésre is, nem halmozódnak fel a mérgek, és testünk egészségesen tud funkcionálni. A mérgezett testnek számos kellemetlen tünete is van, többek között a túlsúly, a depresszió, a fáradtság, az alvászavar, különböző emésztési problémák, immungyengeség. Akkor azonban, amikor az egészséges életmódot elhanyagoljuk, jól jöhet egy-egy méregtelenítő kúra, hogy tehermentesítsük szervezetünket és szerveinket a toxinoktól.

Írta: Kármán Nikola

Ket gyumolcs amely nem maradhat ki a nyari etrendbol 16 9Bár főként nyáron rengeteg gyümölcsfajtából válogathatunk, két finomság semmiképpen nem maradhat ki az étrendünkből, hiszen számos jótékony egészségügyi hatásuk van.

Meggy: A meggy kiválóan alkalmas általános immunrendszer erősítésre, de akár komoly betegségek megelőzésére és kezelésére is.  A meggy gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, többek között A-, B1-, B2-, és C-vitaminban, kalciumban, káliumban, magnéziumban, szelénben, vasban és cinkben. A kalcium, a kálium és a magnézium révén a szívizom megerősítésében és a szabályos szívverés helyreállításában vesz részt. Kimagasló mennyiségben tartalmaz flavonoidokat. Erős antioxidáns hatása révén segít a daganatos megbetegedések kialakulásának megelőzésében, a vénák falának rugalmasságának megőrzésében, és a visszérbetegségek elkerülésében. Enyhíti az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat, a fejfájást, ezenkívül vértisztító hatású. Méregtelenítő kúrák alkalmával kiváló segítség. Serkenti a máj- és a vese működését, valamint emésztést segítő hatással rendelkezik. A savas meggy ugyanis serkentőleg hat az emésztésre és a belek mozgására. A székrekedést is megszünteti sav- és rosttartalma segítségével.

Vízhajtóként és görcsoldóként is jó szolgálatot tesz. A meggy vízhajtó hatása révén megelőzi az ödéma kialakulását, vagy a már meglévő ödémát megszünteti. A meggy minden része felhasználható gyógyító célokra. Leveleinek fő hatóanyagai a cseranyagok. Levelei csökkentik a gyulladásokat és a puffadást. A meggy leve az egyik legjobb ellenszer a meghűléses betegségek kezelésére, mivel C-vitamin tartalma segíti a fertőzések leküzdését és az immunrendszer erősítését. Az alacsony vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten hasznos a meggy és annak hatóanyagaiból készült szerek alkalmazása. Rendszeres fogyasztása ugyanis segít csökkenteni a hirtelen leeső vérnyomás esélyét. Serkentőleg hat a máj és az epe működésére is. Légzőszervi panaszok esetén, légzési problémák megoldásában is sikeresen közreműködik a meggy, mert A-vitamin tartalma miatt képes gyógyítja a nyálkahártyákat, és könnyíteni azok munkáját.

A meggy gyulladáscsökkentő képességei miatt nagyon népszerű. Egy három részből álló kutatássorozatban a Michigan Egyetem, az Arizona Egyetem és a Brunswick Laboratórium munkatársai a meggy antioxidáns-tartalmát, és gyulladáscsökkentő hatását vizsgálták meg. Az adatokból kiderült, hogy napi két és fél deciliter meggylé elfogyasztása négy héten keresztül jelentősen csökkentette a gyulladási folyamatokat és szívbetegségeket előrejelző markerek koncentrációját a vizsgált 10 elhízott felnőtt esetében. A meggylé által a húgysav- és a triglicerid-szint, valamint a C reaktív fehérje- és a koleszterinszint is alacsonyabb lett. Ez így együtt jelentősen csökkenti a szívproblémák és a gyulladásos betegségek kialakulásának esélyeit. Egy másik, egereken végzett kísérletek során a szakértők azt is kimutatták, hogy a rendszeres meggyfogyasztással közel 65 százalékkal csökken a korai halálozás esélye, elsősorban a meggyben található antioxidánsok egyedi kombinációjának köszönhetően. A kutatók szerint már egy marék meggy is jelentősen hozzájárul a szervezetünk egészségének megőrzéséhez.

Cseresznye: A cseresznye gazdag A-, B-, C-vitaminban, emellett tartalmaz káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, magnéziumot, kobaltot és nagymértékben vasat. Tisztítja a szervezetet, jót tesz az ízületeknek és a cukorbetegségben szenvedőknek. Kitűnő vértisztító, hiszen 80%-a vízGyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatása van, hörgőpanaszokra kiváló. Napi negyed kg cseresznye elfogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában is nagy szerepet tulajdonítanak neki. Szakemberek szerint a rákos megbetegedések elleni harcban is nagy jelentősége van. A gyümölcs szárából tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készítenek. A cseresznye magját is előszeretettel fogyasztják. Ugyan B17-vitamin található benne, amely ciántartalmú vegyületekből áll, de csak hatalmas mennyiségben okoz káros hatást. A B17-vitamin egyébként gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését. Alternatív módszerként egyre több helyen használják injekció formátumban. A cseresznyének nagy az energiatartalma, zsír és fehérje alig található benne, viszont tele van jótékony növényi rostokkal. Mivel a cseresznye gyorsan emészthető, sőt az emésztési folyamatokat is gyorsítja, ezért alkalmas fogyókúrás célokra is. A leghatékonyabb hatás akkor érhető el vele, ha étkezés előtt egy órával 200-250 gramm cseresznyét fogyasztunk el. A természetgyógyászat a vesetisztító gyümölcsök közé sorolja, tisztító hatása révén bőrújító is, jó a pattanások ellen is. Reumás panaszok esetén is érdemes fogyasztani. Lúgosítja a szervezetet, segít a sav-bázis egyensúlyának helyreállításában. Erősíti és rugalmassá teszi az érfalat, gátolva az érelmeszesedés, és ezáltal a szív- és érrendszeri problémák kialakulását.

Írta: Kármán Nikola

Nok elonyben - A ferfiak hamarabb inthetnek bucsut a memoriajuknak 16 9Szakemberek szerint a férfiak memóriája sokkal hamarabb romlik, mint a nőké.

Bár a kor előrehaladtával mindenkinél jelentkezik bizonyos mértékű memóriaromlás, a férfiakat hamarabb sújtja ez a probléma. Szakemberek szerint a különbség hátterében a nemi hormonok működése húzódik meg. Amerikai kutatók arra is rávilágítottak, hogy a memóriagondok az öregedés természetes velejárói, és nem feltétlenül jelentenek degeneratív idegrendszeri betegséget. Dr. Clifford Jack Jr., a Mayo Klinika munkatársa szerint az eredmények biztatóak az memóriapanaszokkal küzdő idősek számára, hiszen a memóriaromlás az öregedés egyik kellemetlen sajátossága, amely nem egyenlő a demenciával. A szakember 1246 harminc és kilencvenöt év közötti résztvevő agyszerkezetét vette górcső alá. Kiderült, hogy a memória már 30 éves kortól folyamatosan hanyatlik, és ezzel párhuzamosan csökken az agy hippokampusz régiójának mérete is. Az idő múlásával a zsugorodás egyre gyorsabb. Arra is sikerült rávilágítani, hogy a férfiak memóriája főleg 40 éves kor után rosszabb. 60 éves kor fölött pedig a férfiak hippokampusza is kisebb. Korábbi eredmények alapján már ismeretes, hogy a férfiak már tinédzserkorban alacsonyabb pontszámot érnek el a nyelvi mentális teszteken. A nők előnye egészen az ösztrogéntermelés leállásáig, tehát a menopauzáig tart. A női nemi hormon ugyanis védő hatást gyakorolhat az agyra.    

Más kutatások szerint a férfiak életkortól függetlenül  minden esetben sokkal feledékenyebbek, mint a nők. Valójában még a vizsgálatot végző tudósok is meglepődtek rajta, milyen feledékenyek tudnak lenni időnként az erősebb nem tagjai. Jostein Holmen professzor, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem munkatársa számára is meglepő volt látni, hogy a férfiak mennyivel szórakozottabbak, mint a nők. A legmeglepőbb azonban az volt, hogy a feledékenység nem volt korhoz köthető: a 30 és a 60 éves férfiak egyformán feledékenyek voltak. Holmen professzor és kollegái egy nagyobb norvég felmérés keretében kilenc, az emlékezőtehetséggel kapcsolatos kérdést tettek fel a résztvevőknek. A HUNT3 elnevezésű felmérésben közel 48000 ember vett részt, ezzel az egyik legnagyobb ilyen irányú tanulmánnyá téve a kutatást. A résztvevőktől többek között megkérdezték, milyen gyakran vannak gondjaik az emlékezéssel, volt-e valaha problémájuk azzal, hogy megjegyezzenek neveket és dátumokat, vissza tudnak-e emlékezni, hogy egy évvel korábban mit csináltak, és hogy képesek-e visszaemlékezni a korábbi beszélgetések apró részleteire? A férfiaknak a válaszok alapján a legtöbb esetben gondjaik voltak a visszaemlékezéssel. A kutatást végző szakemberek sokat gondolkodtak rajta, mi lehet az oka, hogy a férfiak közül sokkal többen számoltak be memóriagondokról, mint a nők, de egyelőre nem sikerült rájönniük az okokra. A kutatásból kiderült az is, hogy bár a nőknek jobb a memóriája, mint a férfiaknak, a nevek és a dátumok megjegyzésével nekik is gondjaik vannak. Az is egyértelművé vált, hogy a felsőoktatásban részt vett emberek sokkal kevésbé hajlamosak a feledékenységre, mint azok, akik csak alapszintű oktatásban részesültek. A vizsgálatok szerint a depresszióban szenvedők és a szorongással küzdők is hajlamosak a feledékenységre.    

Nők és férfiak közti különbségekre világított rá egy brit vizsgálat is, amelyből kiderült, hogy a nők memóriája sokkal jobb, mint a férfiaké, legalábbis ha szavak megjegyzéséről van szó. Közel tízezer idős ember bevonásával vizsgálták az emberi emlékezetet a University of London kutatói. A résztvevők tíz szót hallgattak meg, amelyeket kettő és öt perc múlva kellett fejből elismételniük. A nők öt, illetve a második felidézésnél nyolc százalékkal jobban teljesítettek a férfiaknál. Egy harmadik feladatban, amelyben megadott betűkombinációkat kellett megtalálniuk egy betűkkel teleírt lapon, a nők gyorsabbnak bizonyultak, ám több hibát is vétettek. Egyformának bizonyult a két nem teljesítménye egy másik tesztben, amelyben egy percen belül kellett a lehető legtöbb állatnevet felsorolni. A különbségek oka egyelőre tisztázatlan, de egyes kutatók úgy vélik, hogy a nők magasabb ösztrogénszintje jobban ellátja a hippokampuszt, a szavak megjegyzéséért felelős agyterületet. Az állatneves teszt esetében azonban a rendszerezési képességeken múlik az eredmény. Itt az ér el sikert, aki kategóriákat képez, mint például állatok a ház körül vagy a vízben. A kutatásban részt vevő személyek 1958 ugyanazon hetében születtek voltak. A szakemberek figyelemmel kísérték az életüket, így az eredményeket korrigálni tudták a szociális tényezőkkel. Kiderült, hogy az életvitel döntően befolyásolja az emlékezetet. A nemdohányzók és az exdohányosok sokkal jobb eredményt értek el dohányzóknál, míg a kis mértékben fogyasztott alkohol enyhén javított az emlékezőképességen. A mozgás is hasznosnak mutatkozott, aki legalább havonta egyszer úszik vagy fut, akár hét százalékkal is képes növelni az emlékezőképességét.

Írta: Kármán Nikola