Megbetegitheti a gyerekeket a szuleik valasa 16 9Szakemberek szerint a szülők válása a gyermekekre végzetes hatással lehet pszichésen és fizikálisan egyaránt, hiszen többek között agyvérzéshez is vezethet.

Kanadai kutatók szerint felnőtt korban gyakoribb az agyvérzés azoknál, akiknek a szülei elváltak. A Torontói Egyetem tudósai Esme Fuller-Thomson vezetésével 13 ezer ember életét követték nyomon, közülük 10,4 százalék élte meg gyerekként szülei válását. Az ő körükben felnőttként 2,2-szer volt gyakoribb az agyvérzés. A szakemberek nagyon meglepődtek azon, hogy ennyire szoros az összefüggés a szülők válása és gyerekeik későbbi agyvérzése között azután is, hogy az adatokat korrigálták az agyvérzés egyéb kockázati tényezőivel is, úgy, mint a dohányzással, az elhízással, és a szeszes italok fogyasztásával.

A szülők válása a gyerekek pszichés állapotára is negatív hatással van, ráadásul ez az apa-gyermek kapcsolatot is rontja. Szakemberek szerint bár az apák részvétele a gyermekek nevelésében az elmúlt évtizedekben nagymértékben nőtt, rendszerint most is az édesanyák töltik be az első számú gondozó szerepét. Ha válásra kerül a sor, az apa nehéz helyzetbe kerül, és még az eredeti kapcsolatát is nehezen tudja fenntartani gyermekeivel. Dr. Alan Booth szociológus, fejlődéstan és demográfia professzor munkatársaival olyan felmérést végzett, amelynek során tinédzsereket kérdeztek meg szüleikhez fűződő kapcsolatukról. A középiskolások 71 százaléka számolt be szoros kapcsolatról az édesanyjával, és 57 százalékuk állította, hogy szoros a kapcsolata apjával. Öt év elteltével a résztvevőknek újra ugyanezeket a kérdéseket tették fel. Kiderült, hogy az elvált szülők gyermekei közül ekkor már csak 25 százalék ápolt szoros kapcsolatot apjával, míg ugyanez a szám a teljes családban élőknél 48 százalék volt. Az anyával való kapcsolatot nem nagyon befolyásolta a válás. Dr. Booth szerint azok a fiatalok, akiket szoros kapcsolat fűz az apjukhoz, rendszerint az anyjukhoz is erősebben kötődnek, és általában véve jobban érzik magukat a világban.

A legfrissebb kutatás szerint a szülők közötti viták is károsan befolyásolhatják a szülők és gyermekük viszonyát. Szakemberek több, mint 200 családban kérték meg a szülőket arra, hogy 15 napig vezessenek naplót. A szülők mindegyik nap végén kiértékelték házasságuk minőségét, és gyermekeikhez fűződő viszonyukat. Az eredményekből az derült ki, hogy azokon a napokon, amikor a szülők házasságában konfliktus vagy feszültség alakult ki, a szülő-gyerek viszony is feszültté vált. Ebben azonban jelentős eltérés mutatkozott az anyák és az apák között: a házastársi konfliktusok az anya-gyerek kapcsolatokat csak egy napig befolyásolta. Ezekben a helyzetekben az anyák valójában kompenzáltak a házastársi viszonyban kialakult konfliktusért. Chrystyna Kouros, a dallasi Southern Methodist Egyetem munkatársa szerint a rossz szülői magatartás valójában előre jelezte az anya-gyerek viszony javulását. Az édesanyák esetében tehát a konfliktus első napi átvitele csak rövidtávú. Nem úgy, mint az apák esetében, ahol ez hosszabb távon érvényesül. Az olyan családokban, ahol az anya depressziós, az apák hagyták, hogy a szülők feszültsége átcsapjon a gyerekekre is, így az apa-gyerek viszony még másnap is rosszabb volt. A kutatók szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a szülők házastársi viszonya a szülők gyermekükkel fenntartott viszonyát is befolyásolja.

Más vizsgálatok szerint a korán házasodott anyák gyerekeinek házassággal kapcsolatos elvárásait nagymértékben befolyásolja a tény, hogy a szüleik elváltak-e vagy még együtt vannak. Az Egyesült Államokban a házasságok mintegy 40-50 százaléka válással végződik, az újraházasodók körében a válás kockázata már 60 százalékos. Noha az Ohio-i Egyetem kutatása szerint a gyerekek hajlamosak korán házasodni, ha az édesanyjuk is korán ment férjhez, a helyzet egészen más akkor, ha a szülők már elváltak. A kutatásban olyan résztvevőket interjúvoltak meg 1979-től kezdődően, akik 1957 és 1964 között születtek, és az interjú készültekor 14 és 22 év közöttiek voltak. A kutatásban összesen 2581 anya és 3914 gyerek vett részt. Egyértelműen kiderült, hogy ha az anyák korán házasodtak és házasságban is maradtak, a gyerekeik a 10-es éveik végén és a 20-as éveik elején örömmel léptek maguk is házasságra. Ehhez képest azoknak az anyáknak a gyerekei, akik fiatalon mentek férjhez, de el is váltak, nem zárták ki ugyan a házasság lehetőségét, de inkább későbbre halasztották a döntést. A szakemberek szerint a gyerekekre egyértelműen nagy hatással van a szülők válása, emiatt úgy érzik, hogy ők maguk később szeretnének csak ilyen mértékben elköteleződni.

Írta: Kármán Nikola

Erdekes modszerek a fogaink vedelme erdekeben 16 9Bár általában azt gondoljuk, hogy elegendő naponta kétszer megmosnunk a fogunkat, hogy fogsorunk ép maradjon, ez azért nem egészen ilyen egyszerű. Kutatók ezért érdekes módszereket dolgoztak és dolgoznak ki fogaink megtartása érdekében.  

Hínáron élő baktériumból készítenek fogkrémet  

Egyes kutatások szerint a hínárból készült fogkrémek sokkal hatékonyabbak a fogszuvasodás megelőzésében, mint a hagyományosak. A fogszuvasodás leginkább a helytelen táplálkozási és fogápolási szokások következményeinek köszönhetően alakul ki. A megfelelő fogápolás és a kellő szájhigiénia biztosítása ugyanis elengedhetetlen az egészséges fogak érdekében. Leggyakrabban aStreptococcus mutansnevű baktériumot teszik felelőssé a fogak szuvasodásáért, hiszen cukorral táplálkozik, és a cukor lebontása közben savakat termel, amelyek kikezdik a fogzománcot, ahol így megindul a fogszuvasodás.

Brit kutatók szerint a jelenleg használt fogkrémekhez és szájvizekhez képest jobb védelmet nyújthat a fogszuvasodás ellen egy hínáron élő baktérium által termelt enzim. Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés övezi az Ázsiában évszázadok óta mindennapos használatban lévő tengeri hínárt. Nemcsak a benne található természetes ízfokozó miatt, és nemcsak azért, mert részben emiatt fedezték fel az ötödik ízként ismert umamit, hanem azért is, mert most úgy tűnik, hogy a fogak védelme érdekében is jó szolgálatot tehet. A Newcastle Egyetemmunkatársai azért kezdték el vizsgálni ezt a tengeri élőlényt, mert meg akarták tudni, hogy a hínár felületén élő licheniformis baktériumfaj segít-e a hajók törzsének megtisztításában. Megfigyeléseik közben azonban a vízinövény egy másik fontos tulajdonságára jöttek rá, méghozzá arra, hogy képes lebontania fogak felületén felgyülemlő bakteriális filmréteget, azaz aplakkot. Laboratóriumi vizsgálatok során alátámasztották, hogy az említett, hínárokon élőbaktérium enzimje valóban képes felbontani a plakkot, és ezzel egy időbenmegsemmisítenia fogszuvasodást okozó baktériumot is, amely azért jelenthet forradalmi újítást a szájápolás világában, mert eddig inkább a plakk teljes eltávolítása volt a cél, ám az újonnan felfedezett enzimmel a plakk tökéletes kiiktatása nélkül is megakadályozható lenne a fogszuvasodás kialakulása.

Őssejtekkel növesztenék újra a hiányzó fogakat

Kutatók szerint őssejtekből lehetséges fény hatására fogakat növeszteni a kiesett vagy hiányzó fogak helyére. A Harvard Egyetem kutatói elsőként mutatták ki, hogy az őssejtek alacsony energiájú lézerfény hatására kemény fogszöveteket, dentint képeznek. A kutatócsoport alacsony energiájú lézert használt emberi őssejtek ingerlésére. Olyan őssejteket ösztönöztek működésre, amelyek fogszövetet is képezhetnek. A vizsgálatból kiderült, hogy a sejtek dentint, azaz a fogak keményszövetét képesek formálni, amely szövet hasonló a csontokhoz. A kutatók rájöttek e folyamat molekuláris hátterére is, amelyet és laboratóriumi körülmények között, állatkísérletekben is igazolni tudták. A növekedési faktoroknak nevezett, biológiailag aktív molekulák, amelyeket szabályozó fehérjéknek is hívnak, rá tudják ugyanis bírni az őssejteket arra, hogy más sejtekké alakuljanak át. A jelenlegi regenerációs eljárások azon alapulnak, hogy a tudósok őssejteket izolálnak a szervezetben, laboratóriumban manipulálják őket, majd visszahelyezik őket a testbe, amely viszont számos problémát okoz. Mooney megközelítése azonban úttörő lehet. Ez a módszer ugyanis semmi újat nem jelent a szervezet számára, hanem az orvostudományban és a fogászatban szokásos lézereket használja fel. Ennek ellenére ez a módszer megváltoztathatja a jelenlegi fogorvosi gyakorlatokat, hiszen a fogakat így már elképzelhető, hogy a jövőben nem pótolni, hanem visszanöveszteni lehet.

Egy másik kutatócsoport szintén őssejtekkel kísérletezett. A Columbia University kutatói Dr. Jeremy Mao fogászprofesszor vezetésével kidolgoztak egy olyan úttörő technikát, amelyben az őssejtek egy háromdimenziós váz segítségével akár kilenc hét alatt képesek anatómiailag megfelelő fog létrehozására.Állatkísérletekből kiderült, hogy ha a természetes anyagokból készült vázra ültetett őssejteket a környező szövetekbe integrálják, nincs szükség őssejtvonalakra vagy laboratóriumi tenyésztésre, mivel a fog a saját helyén fejlődik ki, ahol olyan módon kerül kapcsolatba a környező szövetekkel, ahogyan a fémek és más anyagok nem lennének képesek. Ez az első alkalom, amikor ilyen módon sikerült anatómiailag megfelelő formájú fogszerű struktúrát növeszteni. Dr. Mao szerint e technika lényege nemcsak az, hogy az őssejteket a váz mikrocsatornáiba ültetik, hanem hozzátartozik a periodontális szalagok regenerációja, és az újonnan képződött alveoláris csont kialakulása is.

Írta: Kármán Nikola

Egeszseget hozhat a Kelet gyumolcse a mango 16 9A mangó évezredek óta a keleti népi gyógyászat népszerű gyümölcse, hiszen számos olyan anyagot tartalmaz, amelyek a szervezetünkre nézve jótékony hatásúak, ezáltal pedig képes megelőzni egyes betegségek kialakulását, illetve részt venni bizonyos egészségügyi problémák leküzdésében.

A csonthéjas mangó a legízletesebb egzotikus gyümölcsök közé tartozik. Az indiaiak szent fája a mangófa, amely a szömörcefélék családjába tartozik. A mangófa önbeporzó, több fajtája létezik, és több mint 4000 éve termesztik. Távoli rokona a kesudiónak és a pisztáciának. E gyümölcs Indiában, Burmában és Kelet-Ázsiában őshonos, de ma már a legtöbb trópusi régióban megtalálható. A trópusokon és a szubtrópusi övezetekben gyakoriak a mangóerdők, régen viszont csak a kiváltságosok birtokán volt mangóerdő. A mangó nagy exportőrei Közép- és Dél Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Izrael. A gyümölcs mérete régiónként változhat, lehet szilva nagyságú, de akár két kilós is. Formájában is változatos, lehet kerek, ovális, szív alakú, hosszú és vékony vagy vese alakú; színben pedig piros, sárga vagy zöld. A gyümölcs húsa ízében és állagában az őszibarackéhoz hasonlít.

A gyümölcsnek egy darab nagyméretű, lapos magja van, amelyet rostos szőrök borítanak. A mangófa akár húsz méterre is megnő, és az ültetéstől számított negyedik, hatodik évben fordulnak termőre. Nagy terjedelmű gyökérrendszere mélyre hatol a talajban. Levele fiatalon vörös, később sötétzöld, virágzata sárgás-vöröses, és az ágvégeken bugában fejlődnek. Hosszú virágzatán ezer-hatezer halvány rózsaszín virág fejlődik. Egy ágon akár több gyümölcs is terem. Akkor ígérkezik jónak a termés, ha meleg és száraz időszakban érik a gyümölcs. A mangó a nevét az Indiába látogató portugáloktól kapta, akik az 1700-as években magukkal vitték Brazíliába. Onnan Dél-Amerika egész nyugati felén elterjedt. Vallástörténeti jelentősége is van, Buddha mangó ligetet kapott, hogy nyugalomra találjon annak árnyékában. A mangót egyes távol-keleti országokban a szerelem szimbólumának tartják, és a gyermekáldásban is nagy szerepet tulajdonítanak neki.

Európában a XVIII. században már a keleti gyümölcsök királyának tartották. Ma is rendkívül népszerű, hiszen rengeteg féleképpen fogyaszthatjuk, akár nyersen magában, vagy salátát készítve belőle, köretként húsokhoz, halakhoz, de még fagylaltot, sorbetet is előállíthatunk e gyümölcsből. A mangóhoz hozzájuthatunk nyers vagy konzerv formában. A mangó teljes érettségben kissé megpuhul, ekkor a legízletesebb, de túlérett állapotban íze kissé émelyítővé válik. Ha nyersen és frissen vásároljuk, akkor mosás után hámozzuk meg, és vegyük ki a magját. Ezt követően feldarabolhatjuk a kívánt formában és méretben. Van, aki a kettévágott gyümölcsbe likőrt önt, és lehűtve fogyasztja, de jó bóléhoz vagy gyümölcssalátához is, továbbá finom kompót és lekvár készíthető belőle. Indiában sok háztartásban csatnit készítenek belőle, ami egy hindu eredetű fűszeres mártás. A mangófa levele mérgező, ezért annak fogyasztása tilos, az elégetett levelek füstje pedig szem és tüdőirritációt okozhat.

A mangót a népi gyógyászatban évezredek óta használják, hiszen tele jótékony vegyületekkel. Megtalálható benne többek között az A-, B-, C- és D-vitamin, foszfor, kalcium, nátrium, magnézium, kálium, valamint a béta-karotin is. A mangó minden része, levele, magja, gyökere, kérge, és a húsa is tartalmaz egészséges tápanyagokat, különösen fenolos savakat és flavonoidokat, valamint antioxidánsokat. A keleti gyógyászatban toxinok eltávolítására, vérszegénység kezelésére és az idegrendszer gyógyítására használják. Az ayurvédikus orvoslásban szárított virágával kezelik a hasmenést, a vérhast és a húgyúti fertőzéseket. A gyümölcsnek magas a vastartalma is, amely a vérszegénység kezelésében, valamint pórustisztítóként és pattanásmegelőzőként hatásos. Kutatások bizonyítják, hogy a benne található mangiferin javíthatja a szív működését, valamint csökkenti a vér cukor és lipid szintjét. A mangiferin továbbá enyhe vízhajtó hatással is rendelkezik, sőt, rákos megbetegedések során is alkalmazzák a tumorok növekedésének gátlására. A mangó nem csupán kellemes ízű vitamin- és ásványi anyag forrás, hanem enzime gyomorvédő hatású is. A mangó gyümölcshúsának tápértékét nagy szénhidrát tartalma adja. Rosttartalma segíti az emésztést, megakadályozza a székrekedés kialakulását. A mangó 100g gyümölcshúsában 245kJ/59kcal energia van.

A mangó egyébként nemcsak belsőleg, hanem külsőleg alkalmazva is jótékony hatású a szervezetünkre nézve. Bőrünk szépsége és fiatalítása érdekében arcpakolást is készíthetünk belőle. Ehhez nem kell mást tennünk, csak összepépesíteni a meghámozott, magtalanított mangót, majd felkenni az arcunkra, és 15-20 percig rajta hagyni, majd lemosni. Bőrünk szinte megújul tőle és a benne található értékes tápanyagoktól. Az eredmény magáért beszél majd.

Írta: Kármán Nikola

Kulonleges csokoladek amelyek halalos betegsegek ellen vedhetnek 16 9A csokoládéfogyasztásról az az általános nézet, hogy káros, pedig ma már léteznek olyan speciálisan kifejlesztett csokik is, amelyek éppen az egészségünk védelmében készülnek.

A csokoládé kakaóbabból készül, amelynek számtalan jótékony és káros hatást tulajdonítanak. A kedvező jellemzőket kizárólag a jó minőségű étcsokoládé hordozza. Ez körülbelül háromszáz vegyületet tartalmaz. A kakaóbab jelentős réz-, foszfor-, magnézium-, és káliumforrás, valamint vasat és cinket is tartalmaz. Emellett az egyik legnagyobb antioxidáns kapacitással, flavonoid hatóanyaggal rendelkező növény. Ezek az anyagok értágítók, fokozzák a véráramlást, csökkentik a vérnyomást, és előnyösek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Gyorsan és jól felszívódó szénhidrátot is tartalmaz a csoki, ezáltal azonnali energiaforrást jelent. Az agyműködést is kedvezően befolyásolja, növeli a szellemi teljesítőképességet, és csökkenti a felejtés mértékét. A csokoládé a szénhidráton kívül nagy mennyiségű zsiradékot is tartalmaz: 10 dkg csoki átlagosan 500 kilokalóriát tartalmaz, így szélsőséges helyzetben akár életet is menthet. Amennyiben havonta három tábla étcsokoládét eszünk meg, és mindezt főétkezések után tesszük, élvezhetjük kedvenc édességünk a jótékony hatásait.

A túlzott és cukrozott csokoládé fogyasztás azonban növeli az elhízás veszélyét, rombolja a fogakat. A mértéktelen csokievés fokozza a csontritkulás és a csonttörések bekövetkezésének esélyét is. Ez az édesség ugyanis sok oxalátot tartalmaz, amely gátolja a kalcium felszívódását. Vesekövet is okozhat, ez azonban csak azt veszélyezteti, aki napi rendszerességgel fogyaszt csokoládét. Gyengítheti az immunrendszert, károsan hathat a hormonszabályozásra, és felboríthatja a bélflóra egyensúlyát is.

Rákellenes csokoládé lesz kapható?

Egyes szakemberek azon fáradoznak, hogy kifejlesszék azt a csokoládét, amely egyszerre egészséges és finom, sőt, rákellenes hatású. A kakaóbab, amelyből a csokoládé készül, tele van egészséges anyagokkal, úgynevezett polifenolokkal. Most a kutatók egy olyan feldolgozási eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével még többet meg lehet megőrizni ezekből a hasznos és egészséges anyagokból. Amíg a kakaóbabból csokoládé szelet vagy tábla lesz, az anyag radikális átalakulásokon megy át. Először leszedik a cserjéről a hüvelyes termést, kiveszik belőle a keserű magokat, amelyeket aztán megerjesztenek, majd kiszárítanak a napon. A kiszárított magokat ezután cukorral, tejjel és más összetevőkkel együtt pörkölik. Ebből állítják elő a csokoládét. A feldolgozási eljárás során a kakaóból elvész jó néhány hasznos és tápláló összetevő. A kutatók célja az, hogy ezek közül az anyagok közül minél többet meg lehessen őrizni a feldolgozási eljárás során, így a végtermékben minél több maradjon ezekből.

Ennek elérése érdekében beiktattak egy extra lépést a feldolgozási eljárásba. A leszüretelt terméseket néhány napig állni hagyták az erjesztés és a szárítás előtt. Ez a pihentetés a hagyományos eljárásnak nem része, így a kutatók nem tudták, milyen hatása lehet a tápértékre. Azt találták, hogy az ideális idő, amíg a leszüretelt kakaótermést érdemes pihentetni, egy hét. Ha a magokat egy hétig pihenni hagyták a leszüretelésük után, és csak utána dolgozták fel a szokásos módon, a kész terméknek jóval magasabb lett az antioxidáns tartalma, tehát sokkal jótékonyabb lett.

Öregedésgátló csokit dobnak piacra

A bőr öregedését gátló csokoládét fejlesztett ki egy, a Cambridge-i Egyetem egykori kutatóiból alakult csoport. A szakemberek szerint a különleges csokoládéból napi 7,5 gramm elfogyasztása képes az 50 évesek bőrét a 30 évesek szintjére fiatalítani. A brit kutatók azt állítják, hogy az általuk kifejlesztett termék lassítja a ráncok megjelenését és a bőr megereszkedését. A szakemberek szerint az Esthechoc nevű csokoládé fokozza az antioxidáns szintet és serkenti a vérkeringést, megelőzi a ráncok kialakulását és fiatalosan, bársonyosan tartja a bőrt. Mivel egy szelet csak 38 kalóriát tartalmaz, készítői szerint még cukorbetegek számára is biztonságos a fogyasztása.

Fogszuvasodás ellen ajánlják a fogbarát csokit

Belga kutatók fogbarát csokoládét fejlesztettek ki. A csoki gyártók szerint a titok a gyártási eljárásban és az édesség összetevőiben rejlik, szerintük ugyanis a csokoládé fogromboló hatása elsősorban attól függ, hogy milyen eljárással készítik. Ők a káros hatást megakadályozva a tejport tejfehérjével helyettesítik, a cukrot pedig izomaltulózzal, amely a cukortól különbözik abban, hogy ellenáll a szájüregi baktériumoknak, azaz megóvja a fogakat a szuvasodástól. Legalábbis a fogbarát csokit gyártó cég szerint, mert úgy vélik, hogy csak a nagyfokú savasodás, illetve az 5,7 alá eső pH érték esetén merül fel a fogak károsodásának veszélye. A vállalat szerint a fogbarát csokoládé fogyasztása alatt és után a pH érték a fent említett szint felett marad.     

Írta: Kármán Nikola