Pharmax MEMOLife MAX kapszula termékleírás helyesbítés

Tpharmax MEMOlife MAX 60 bal 1isztelt Vásárlóink!

Ezúton szeretnénk Önöket tájékoztatni, hogy nyomdai hiba következtében a 2018. januári akciós újságunk 15. oldalán szereplő Pharmax MEMOLife MAX kapszula termékleírása helytelenül lett feltüntetve. A hibáért elnézésüket kérjük. A helyes leírást az alábbiakban olvashatják:

Pharmax MEMOLife MAX kapszula, 60 db

A mindennapi szellemi kihívásoknak való megfelelés, a tanulás, koncentráció és a teljesítmény fenntartása kihívást jelenthet. A MEMOlife MAX, Brain Boosting System összetevői Omega 3-at, Lecitin-t és az agy reakcióképességért Ginzenget tartalmaznak.

Üdvözlettel, Alma Gyógyszertárak

A genjeinktol fugg mennyire tudjuk kialudni magunkat 16 9A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elengedhetetlenül fontos a szervezetünk számára. Egyes szakemberek szerint azonban nem mi határozunk arról, mikor és hogyan alszunk, hanem ezt a génjeink döntik el helyettünk.              

A Kentucky, a Stanford és a Lausanne Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a gének, amelyek szervezetünk 24 órás napi, cirkadián ritmusáért felelősek, nemcsak azt szabályozzák, hogy mikor aludjunk, hanem azt is, hogy eközben mennyire tudunk regenerálódni. Dr. Bruce O’Hara, a kutatócsoport egyik tagja szerint még mindig nem tudni pontosan, hogy mi hasznunk van az alvásból, mint ahogyan azt sem, hogyan és miért leszünk fáradtak, amikor nem alszunk eleget. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy az alvás során olyan alapvető folyamatok játszódnak le az agyban, amelyek segítik az idegsejtek energiájának megújulását, valamint rögzülnek az emlékek. A kutatók felfedezték, hogy az óraként működő gén (óra-gén) aktivitása és az alváshiány kialakulása között szoros összefüggés van. Korábbi vizsgálatok már igazolták a gén és az energia-anyagcsere közötti erős kapcsolatot, így a szakemberek szerint a kettő együtt alátámasztja azt, hogy az alvás egyik célja az energiaháztartás rendezése. A kísérlet elvégzéséhez a kutatók három olyan egértörzset használtak, amelyek eltérő genetikai állományuk miatt más-más módon reagáltak az alváshiányra. A kutatók először alvásmegvonást alkalmaztak az állatoknál, majd engedték, hogy kipihenjék magukat. Mindkét fázisban több alkalommal is mérték az óra-gén aktivitását. Megfigyelték, hogy a Period 1 és 2 gének aktivitása fokozatosan emelkedett az alvásmegvonás idejével párhuzamosan, és csökkent, amikor hagyták az állatokat aludni. Dr. Paul Franken, a kutatócsoport vezetője szerint az egértörzsek közül azok esetében emelkedett nagyobb mértékben a két gén aktivitása, amelyek a legkevésbé voltak képesek regenerálódni az alvás során, ami magyarázhatja az egyéni különbségeket az alvás hossza és minősége szempontjából.  

Az alváshiány nemcsak megnehezítheti a mindennapjainkat, hanem fizikális betegségeket is okozhat, sőt, lelkileg is megviselhet bennünket. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül az agy érzelmi központjai a rossz élményeket drámaian túlreagálják. Szakemberek szerint az alváshiánytól magasabb lesz a vérnyomásunk, ami a szívroham esélyét is megnöveli. Ha nem pihenünk eleget, a szervezetünkben megnő a stresszhormonok szintje, ezáltal pedig arra állnak rá a szerveink, hogy keményebben dolgozzanak, és állandó készenléti állapotban legyenek. Az alvás agyunk számára is fontos, hiszen ekkor regenerálódik, így tudjuk elkerülni a koncentrációs zavarokat. Kutatók szerint, ha kialvatlanul ülünk a volán mögé, az akár olyan veszélyes is lehet, mint az ittas vezetés. Az alvás során az immunrendszerünk sejtjei is regenerálódnak, ezáltal a szervezetünk hatékonyabban tudja leküzdeni a különböző kórokozók támadásait is.               

Amerikai kutatók szerint el is hízhatunk, ha nem megfelelő minőségben és mennyiségben alszunk. A szakemberek szerint azok a nők, akik napi öt óránál kevesebbet alszanak, átlagosan nehezebb súlyúak, mint azok a társaik, akik hét órát fordítanak az éjszakai pihenésre. Sanjay Patel, a kutatás vezetője szerint az eredmények szerint a kevesebbet alvó nőknél 32%-kal nagyobb valószínűséggel fordul elő jelentős, azaz 15 vagy több kg-os súlygyarapodás, és 15%-kal nagyobb eséllyel válnak túlsúlyossá a 7 órát alvó nőkhöz képest. Svéd szakemberek is megállapították, hogy az alváshiány miatt az anyagcsere folyamatok lelassulnak, ami könnyen súlygyarapodáshoz vezethet. Christian Benedict, tanulmány vezetője szerint a felnőtteknek naponta hét-kilenc órát kell aludniuk. Más szakemberek szerint, ha kimarad a hat-nyolc óra alvás, az olyan hatással van a látásunkra és a mozgásunkra, mintha tíz százalékos lenne a véralkoholszintünk, ráadásul a memóriát is károsítja.            

Írta: Kármán Nikola

Betegge tehet a sok szamitogepezes Tegyen ellene hetkoznapi praktikakkal 16 9Szakemberek szerint a túl sok számítógépezés különböző betegségek és egészségügyi problémákhoz vezethet. Egyesek szerint a szemünknek kifejezetten ártalmas egész nap a monitort bámulni, hiszen ennek szem- és látáskárosító hatásai lehetnek.

A számítógép előtt töltött hosszú idő után szemszárazság, fejfájás és akár kimerültség is jelentkezhet. A tüneteket együttesen számítógépes látási szindrómaként említik a szakemberek. Van azonban olyan is, aki szkeptikus ezzel kapcsolatban. Dr. Ivan R. Schwab, a Kaliforniai Egyetem szemészeti professzora szerint ez egy elég divatos diagnózis mostanában de az elképzelés, miszerint a technikai újdonságokhoz közel ülve tünetegyüttest kapunk, még nincs tudományosan bizonyítva. A professzor véleményét Dr. Lee Duffner, floridai szakember is osztja. Ő úgy véli, hogy e szindróma már széles körben használt fogalommá vált, de inkább az optikusok, mint a szemészek között. Ennek az oka annyi, hogy nem tudunk olyan anatómiai elváltozásról, amelyért egyértelműen a számítógép előtt töltött órákat tehetnénk felelőssé.              

Az Amerikai Optikusok Szövetsége szerint azonban a jelenség létezik, és bizonyossággal állítható, hogy a képernyő előtt töltött hosszú idő következménye. Fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra is, hogy komoly népegészségügyi problémáról van szó. Az Egyesült Államokban a számítógéppel dolgozók 50-90 százalékánál fedezik fel e szindróma bizonyos jeleit. Duffner azonban úgy gondolja, hogy ezek leginkább csak tünetek, amelyek a gép előtt ülve jelentkeznek. Szerinte nincs olyan adat, amely arra utalna, hogy a számítógép használata maradandó károsodást okozna a szemnek. A szkeptikus szakemberek szerint, ha egy távollátó személy hosszú ideig próbál egy közeli pontra fókuszálni, azzal egyszerűen csak túlterheli a szemét. Az általános jelenség, hogy 40 éves kor körül a legtöbb embernek problémája kezd adódni a közelre látással, szintén ennek a számlájára írható. Éppen ezért nem tartják szükségesnek a számítógép használatra tervezett speciális lencsék használatát, inkább arra figyelmeztetnek, hogy mindenki saját magára beállított megfelelő szemüveget használjon. Duffner szerint azért állunk fel mégis rendszeresen munka közben a géptől, mert szükségünk van arra, hogy távolabbra is nézzünk, aztán visszaülünk dolgozni. Szerinte a rövid séta növeli a kitartást és a komputer üzemképességi idejét is. Schwab szerint a számítógéppel kapcsolatos egészségügyi problémák valójában a hosszú ideig tartó koncentrálásra vezethetőek vissza.  

A számítógépek térhódítása óta sokunknak a mindennapi munkához már hozzátartozik az egész napos monitorozás. Sok munkahelyen még a fényviszonyok is rosszak, így a számítógép monitorjának szemkárosító hatása még jobban érvényesül. Emellett a munka során szinte folyamatosan egy pontra nézünk, ami igen fárasztó a szemnek. Sokan azt hiszik, hogy a fáradt és vörös szem csupán a programozók problémája, azonban az irodában dolgozók 95 százaléka küzd hasonló gondokkal. Néhány egyszerű változtatással azonban könnyen megkönnyíthetjük a saját és szemünk dolgát is. Így például vigyázzunk a visszatükröződésekkel, próbáljuk úgy elhelyezni monitorunkat, hogy arról semmiféle fény ne tükröződjön vissza, ez ugyanis nagyon lefárasztja a szemet. Használjunk természetes fényt a világításhoz. Ha ez nem megoldható, akkor helyezzünk el lámpákat a monitor mellé vagy mögé, ez segít a szemünknek ellazulni. Tartsunk szünetet időnként, ha egész nap a monitort bámuljuk, próbáljunk meg félóránként egy kis szünetet beiktatni. Segíthetnek bizonyos egyszerű gyakorlatok is a szem ellazításához. Például dörzsöljük tenyereinket gyorsan egymáshoz, amíg melegnek nem érezzük őket. Ezután anélkül, hogy szemgolyónkhoz vagy szemhéjunkhoz érnénk, helyezzük tenyereinket a szem fölé, így kellemesen melegnek fogjuk érezni szemeinket.          

Írta: Kármán Nikola

Ossejtekkel hoznanak letre uj immunrendszert betegek szervezeteben 16 9Szakemberek azon dolgoznak, hogy autoimmun betegségben szenvedők számára új immunrendszert kreáljanak őssejt átültetéssel. 

A Stanford Egyetem orvosi karának kutatói fontos előrelépést abban, hogy őssejt átültetés segítségével lehetővé váljon egy teljesen működőképes immunrendszer létrehozása azok számára, akik örökletes vérképzőrendszeri vagy autoimmun betegségben szenvednek. Dr. Irving Weissman és Dr. Deepta Bhattacharya olyan eljárást dolgoztak ki, amely hatékonyan képes az egerek csontvelejébe beültetni azokat az őssejteket, amelyek vérképző pluripotens sejtekké alakulnak át. A szakemberek szerint az egerek immunrendszere csak kis mértékben hasonlít az emberi immunrendszerre, és még a beavatkozás több részletét is át kell alakítanunk ahhoz, hogy emberek esetében is használni lehessen. Azonban bizakodóak abban, hogy mindezek könnyen leküzdhető akadályok.

Az autoimmun betegségek, mint például a sclerosis multiplex esetében a kórosan működő immunrendszer a szervezet saját sejtjeit tévesen idegennek ismeri fel és támadást indít ellene. Az őssejtek csontvelőbe történő átültetése egy teljesen új, jól működő immunrendszert hozna létre, amely már valószínűleg nem támadja meg a saját szöveteket. A folyamat során olyan őssejteket ültetnek át, amelyek a csontvelőben megtelepedve létrehozzák a szükséges mennyiségű fehér- és vörösvérsejteket, valamint a vérlemezkéket, ehhez azonban az szükséges, hogy előzőleg a csontvelőt teljesen megtisztítsák a régi sejtektől. Ezt jelenleg intenzív kemoterápiával és besugárzással érik el, amelyek a csontvelő sejtjein kívül a többi gyorsan osztódó sejtet, és a környező szöveteket is nagymértékben károsítják, és akár sterilitást, agykárosodást okozhatnak, sőt, jelentősen növelhetik a daganatok kialakulásának veszélyét.

A kutatók most egy olyan eljárást dolgoztak ki, amely a beteg szervezetéből csak a vérképzésért felelős sejteket távolítja el, a csontvelő vagy egyéb szövetek sejtjeit azonban nem károsítja. A módszer lényege, hogy injekcióval olyan molekulákat juttatnak a szervezetbe, amelyek csak a vérképző őssejtekhez kapcsolódnak, és így csak azokat pusztítják el. Az embereken történő alkalmazásig azonban még számos akadályt le kell küzdeni. Ezek egyike például az, hogy vagy meg kell találni azt a fehérjét, amely specifikusan az emberi vérképző őssejtekhez kapcsolódva képes azok elpusztítására, vagy igazolni kell, hogy a jelen kísérletben használt fehérje képes ezt a feladatot ellátni. A másik nagy probléma, hogy a módszert eddig gyengített immunrendszerű egereken próbálták ki, így az emberi vizsgálatok előtt még egereken is tökéletesíteni kell a módszert.

Szakemberek szerint az őssejtek segítségével egyre több olyan betegség is gyógyíthatóvá válik, amelyekre eddig nem találtak megoldást. Így például a vakság, a süketség, az Alzheimer-kór, de képesek lesznek arra is, hogy e módszer által hiányzó végtagokat és beteg szerveket is pótoljanak. Az őssejteket leggyakrabban a leukémia gyógyításánál használják, de ma már kezelhetők ezzel bizonyos nem vérképzőszervi daganatos megbetegedések, öröklött metabolikus rendellenességek, immunhiányos állapotok is. Kutatások szerint jelenleg több mint nyolcvanféle betegség kezelésére alkalmasak, de létrehoztak már emberi vesét, fogat és nyelőcsövet is őssejtek által. Kaliforniai kutatók rájöttek, hogy a zebradánió halak rendelkeznek egy olyan génszakasszal, amelynek segítségével képesek visszamenni a biológiai időben, és saját maguk számára tudják pótolni elhalt vagy sérült testrészeiket. Ha a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatok eredményeképpen kiderül, hogy az emberi végtagok fejlődését is hasonló folyamatok szabályozzák, a tudomány közelebb kerülhet ahhoz a lehetőséghez, hogy az amputált karok és lábak helyén új végtagokat növesszenek. Ausztrál tudósok már öthetes embrióéhoz hasonló vesét növesztettek őssejtből.

Írta: Kármán Nikola

Vegzetes kovetkezmenyekkel jarhat a magzatra nezve a legszennyezes 16 9Vizsgálatok eredményeiből kitűnik, hogy a levegőszennyezés számos kockázattal jár a születendő gyermekekre nézve testileg és szellemileg is.

Rontja a gyerekek IQ-ját a légszennyezés

Amerikai kutatók összefüggést találtak a születés előtti környezetszennyezés és a gyerekek intelligenciahányadosa között. A Columbia környezet egészségügyi központjának kutatói terhességük utolsó harmadában lévő New York-i nőket kértek meg arra, hogy mindennapi teendőik végzése közben, testükhöz rögzítve 48 órán át viseljenek egy műszert, amely mérte a városi légszennyezést. A nők a jellegzetes városi légszennyezésnek, autók, buszok és teherautók kipufogógázának voltak kitéve mindennap. A vizsgált nők gyermekeinek ötéves korukban mért IQ-ját a kutatók összevetették azzal, mennyi szennyezés érte őket magzati korukban az édesanyán keresztül. Főleg a belsőégésű motorok kipufogógázából származó policiklusos aromás szénhidrogének mennyiségét mérték, amelyek átjutnak a méhlepényen. Frederica Perera tanulmányvezető szerint a gyerekek IQ-ja négy-öt ponttal kisebb volt abban a csoportban, akiket a legnagyobb szennyezés ért magzati korban. A kutató szerint ez már elég nagy különbség ahhoz, hogy az iskolai teljesítményt is befolyásolja. Ugyanennek a vizsgálati csoportnak a korábbi eredményei azt mutatták, hogy a légszennyezés növeli egyes genetikai elváltozások kockázatát, összefüggésbe hozható a kisebb születési súllyal és fejkörfogattal, valamint három éves korban az asztma megjelenési arányával is.

Visszavetheti a magzatot a fejlődésben a levegőszennyezés

Amerikai szakemberek szerint a légszennyezés lelassítja a magzat normál növekedését. A New Jersey Egyetem kutatói közel 336 ezer, 1999 és 2003 között New Jersey államban világra jött újszülött esetét és a napi légszennyezettségi adatokat elemezték. A terhesség alatti légszennyezés átlagos mértékét az anyák otthonától legfeljebb hat mérföldre található mérőállomások adatai alapján számították ki. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 4 mikrogramm/légköbméter légszennyezés növekedéssel jelentősen megnőtt a kissúlyú újszülöttek világra jöttének esélye. Minden 10 ppm (milliomod rész) nitrogén-oxid-szint növekedés is növelte a kockázatot. David Rich, a New Jersey Egyetem Orvosi és Fogorvosi Kar, Közegészségügyi Intézet járványtani részlegének kutatója szerint ez azt sugallja, hogy a közlekedés által okozott szennyezés összefüggést mutat a lassult magzati növekedéssel. Kiderült, hogy a terhesség késői szakában a szálló por kettő-ötszörös kockázatot jelent a lelassult magzati növekedés szempontjából olyan anyák esetében, ahol szülés előtti méhlepényleválás vagy korai burokrepedés lépett fel, azokhoz képest, akiknél nem voltak ilyen szövődmények. Még nem ismert, pontosan hogyan befolyásolja a légszennyezés a magzati növekedést. Korábbi kutatások szerint a légszennyezés megváltoztatja a sejtek működését, vagy csökkenti a magzat által hozzáférhető oxigén- és tápanyagmennyiséget.

Koraszülést okozhat a szennyezett levegő

A Kalifornia Egyetem 100 ezer szülés adatait elemező vizsgálatából kiderült, hogy a nagyvárosi szennyezett levegő miatt akár 30 százalékkal is magasabb lehet az ott élő nőknél a koraszülés kockázata. A Beate Ritz vezette vizsgálat eredményei szerint a városi forgalomban a járművek által kibocsátott mérgező vegyületek jelentősen károsítják a várandós anyák és magzataik egészségét. Leginkább a kibocsátott policiklusos aromás szénhidrogének, az úgynevezett PAH-vegyületek adnak okot aggodalomra. A másodlagos szennyezők közül az ammónium-nitrátot nevezte meg, ami nagymértékben hozzájárul a koraszülések számának emelkedéséhez. Az eredmények szerint az autók kipufogógázában lévő PAH-vegyületek magas szintje 30 százalékkal növelte a koraszülések előfordulásának kockázatát. A dízelhajtású járművek által kibocsátott anyagok 10 százalékkal, az ammónium-nitrát részecskék magas szintje pedig 21 százalékkal emelte a koraszülés kockázatát.

Írta: Kármán Nikola



 

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. További információk ADATVÉDELMI NYILATKOZAT.

Elfogadom a cookie szabályzatot az oldalon