Elore tudni lehet ki fog szivinfarktust kapni 16 9Szakemberek úgy vélik, hogy egy új módszerrel képesek lehetnek megjósolni, kinél alakul ki szívroham, vagy egyéb súlyos, halálos kimenetelű keringési, illetve szívbetegség.

Brit kutatók szerint annak alapján, hogy egy adott személy szervezete milyen gyorsan bontja le a vérrögöket, megjósolható az ismétlődő szívrohamok kialakulásának esélye, ezáltal pedig a súlyos betegségek megelőzése is könnyebbé válhat. A Sheffield Egyetem vezetésével lefolytatott vizsgálatokban több mint 4300 akut koszorúér-szindrómás beteg kórházi elbocsátáskor vett vérmintáit elemezték. Az akut koszorúér-szindróma egy összefoglaló kifejezés azokra a helyzetekre, amikor a szívizomba tartó vér útja elzáródik, így például a szívroham is ebbe a körbe tartozik.

A kutatók megmérték azt az időt, amelyre az enzimeknek szükségük volt ahhoz, hogy a vérrögöket lebontsák a szervezetben. Megállapították, hogy a leghosszabb vérröglebontást mutató betegeknél 40 százalékkal nagyobb az újabb szív- és keringési betegség miatt bekövetkező szívroham vagy halál kockázata. A tanulmány egyik vezetője, Robert Storey professzor kijelentette, hogy amit találtak, az izgalmas információkat szolgáltat arról, miért vannak olyan betegek, akiknél nagyobb a szívroham utáni kockázat, és arról is, hogyan kezdjenek hozzá a szakemberek újfajta kezelések kidolgozásába.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az akut koszorúér-szindrómán átesettek 20 százaléka 12 hónapon belül újabb ilyen eseménnyel szembesül. Jelenleg a szívrohamot kapott beteg számára aszpirint és egy másik gyógyszert, például klopidogrélt írnak fel. Ezeket trombocitagátló gyógyszereknek nevezik, hiszen megakadályozzák, hogy a vérlemezkék összetapadjanak és vérrögöket képezzenek. A tudósok azt remélik, hogy az újonnan megszerzett ismeretek jobb, testre szabott kezeléseket eredményezhetnek. Úgy gondolják ugyanis, hogy további kutatásokkal képesek lesznek kideríteni, mely gyógyszerek segítenek a vérrögök gyorsabb lebontásában a meglévő trombocitagátlókkal kombinálva. Így pedig csökkenthetik a szívroham vagy a keringési és szívbetegségek okozta halálozás kockázatát.     

A kutatók egyértelművé tették, hogy az így elérhetővé váló kezelések nem a vérrögképződés kialakulását akadályozó, jelenleg is széles körben alkalmazott kezelések kiváltását tennék lehetővé. Az új terápiák kifejezetten a magas kockázatú betegeket céloznák, hogy minél inkább elhárítsák a keringési rendszerükben potenciálisan kialakuló súlyos zavar miatt rájuk leselkedő halálos veszélyt. Kifejtették azt is, hogy a vizsgálatok nem egyszerűek, megfelelő laboratóriumi felkészültség kell hozzá.

Metin Avkiran, a Brit Szív Alapítvány kutatási igazgatója szerint a szívinfarktus gyakran fordul elő olyan vérrög miatt, amely elzárja a koszorúeret. Ezért a megfigyelt összefüggés a vérrögképződés ereje és egy újabb kardiovaszkuláris esemény miatti halál valószínűsége között nagyon fontos. Ez az érdekes kutatás segíthet a szívrohamos betegek véralvadási tulajdonságainak felmérésében, és lehetővé teheti a betegek testre szabott kezelését, hogy minimálisra csökkentsék a kardiovaszkuláris események következtében bekövetkező halálozás kockázatát. Mindazonáltal további kutatásokra van még szükség ahhoz, hogy szilárd következtetéseket vonjanak le a szakemberek, és meghatározzák a legjobb kezeléseket azok számára, akiknek a vére erősebben hajlamos a vérrögök kialakulására.

Írta: Kármán Nikola



 

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. További információk ADATVÉDELMI NYILATKOZAT.

Elfogadom a cookie szabályzatot az oldalon