Espumisan MAX kiszerelés helyesbítés

Tespumisan-alma-optisztelt Vásárlóink!

Ezúton szeretnénk önöket tájékoztatni, hogy a 2017. április 01. és 2017 április 30. között érvényben lévő akciós katalógusunk 11. oldalán szereplő, a Espumisan MAX lágy kapszula kiszerelése tévesen került feltüntetésre.

A helyes kiszerelés a termékfotón is látható 20db-os verzió. A téves megjelenítésért szíves elnézésüket kérjük.

Espumisan MAX lágy kapszula 20x Orvostechnikai eszköz

A kockázatokról olvassa el a használati útmutató, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

Halalos betegsegeket segithet megelozni a koffein 16 9Amerikai szakemberek 24 olyan anyagot azonosítottak, köztük a koffeint is, amelyek egy agyi enzim serkentésével védelmet nyújtanak a demencia ellen.

A pozitív hatással bíró enzim neve NMNAT2. Ez a kutatás segíthet egy olyan gyógyszer kifejlesztésében, amely az enzim szintjének növelésével egy úgynevezett kémiai blokkot hoz létre a neurodegeneratív betegségek kifejlődése során. Hui-Chen Lu, a kutatás vezetője és munkatársai korábban azonosították az NMNAT2 két fő feladatát az agyban: védelmet nyújt a neuronoknak, továbbá úgynevezett chaperon funkciót tölt be, azaz a hibás szerkezetű fehérjék elleni küzdelemben nyújt segítséget, amelyek az idő előre haladtával felgyűlnek az agyban, és plakkokat alkotnak. A hibás szerkezetű fehérjék felelősek a neurodegeneratív betegségek kialakulásáért, többek között az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórért. A kutatás során Lu és munkatársai 1280 anyag hatását vizsgálták az enzimre, amelyből 24 olyan összetevőt azonosítottak, amelyek növelték az enzim szintjét az agyban. Az egyik ilyen anyag a koffen. A kutatók genetikailag módosított egereknek koffeint adtak, és ezen állatok megfelelő idő elteltével azonos szintű NMNAT2-t termeltek, mint a normál egerek.

Korábbi vizsgálatok már több pozitív hatását igazolták a koffeinnek. Többek között növeli az éberséget, a koncentrációt, a mentális és fizikai teljesítményt. Sokféle növényben fellelhető, megtalálható többek között a kávé- és kakaóbabokban, vagy a tealevelekben. Egy egészséges felnőtt ember számára a maximálisan ajánlott napi maximum koffeinmennyiség 300 mg. A várandós és szoptató nők számára nem ajánlott a koffeintartalmú italok fogyasztása, mivel a gyerekeknél a túlzott koffeinbevitel könnyen ingerlékenységet, szorongást, átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet. A koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit, így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, amely egyben magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását. A koffein enyhe vérnyomás emelkedést és gyorsuló szívverést okoz, ellazítja a hörgőket, növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét, és fokozza a vízhajtó hatást.

Egyes vizsgálati eredmények szerint az eddig elterjedt nézettel ellentétben a szokásos mennyiségű koffeinfogyasztásnak nincs vérnyomásemelő hatása. A fiatalabbaknál viszont, és azok esetében, akik rendszeresen nem fogyasztanak koffeint, az egyszeri koffeinfogyasztást követően gyakran megemelkedik a vérnyomás. Mindezek alapján továbbra is csak a mérsékelt koffeinfogyasztás javasolható, különösen azok számára, akik magas vérnyomásban szenvednek. A nagymértékű kávéfogyasztásukról ismert észak-európai országokban összefüggést találtak a koffeinfogyasztás és a vér megemelkedett össz-, valamint káros LDL-koleszterinszintje között. Ez az eredmény azonban valószínűleg a skandináv országokban elterjedt kávéfőzési technikával kapcsolatos, ott ugyanis a kávét sok helyen szűretlenül isszák. Ennek során a kávéfőzetben megmaradhatnak a kávébabok bizonyos fajtáiban jelen lévő alkotórészek, a diterpének. A szűrt, csepegtetett, valamint az instant kávék viszont nem emelik a vér koleszterinszintjét.

Széleskörű vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az általános vélekedéssel ellentétben a mértékletes koffeinbevitel nem jelent rizikót a különböző rákos megbetegedések szempontjából. Állatkísérletekben a pörkölt kávéban lévő néhány vegyület éppen rákellenes hatást mutatott. Kutatások szerint a rendszeres kávéfogyasztásnak többek között a 2. típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór, és a májcirrózis ellen is védőhatása lehet.

Írta: Kármán Nikola



 

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. További információk ADATVÉDELMI NYILATKOZAT.

Elfogadom a cookie szabályzatot az oldalon