Megvedheti az anyatej a babat a legszennyezes karos hatasaitol 16 9Az anyatej számos jótékony hatását ismertük már eddig is, de most egyes kutatók arra is rájöttek, hogy képes megvédeni a babát a légszennyezés káros hatásaitól is.

Olyan nagyvárosokban, ahol magas a járműforgalom, vagy tele van gyárral, a környezetszennyezés nagymértékű lehet. Aitana Lertxundi kutató ugyanakkor rámutatott arra, hogy levegőben lévő részecskék és a nitrogén-dioxid káros hatása kiküszöbölhető azoknál a gyermekeknél, akiket életük első négy hónapjában anyatejjel tápláltak. A vizsgálat eredményei szerint a szoptatás védő hatású lehet a légszennyezés káros hatásaival szemben. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a környezetszennyezés egészségügyi hatását a terhesség alatt, továbbá azt is tanulmányozták, hogy az étrend milyen hatással van a csecsemők fizikai és idegrendszeri fejlődésére. Lertxundi a vizsgálatban a levegőben lévő apró szennyező részecskék és a nitrogén-dioxid motoros és mentális fejlődésre gyakorolt hatására fókuszált. Korábban nem volt olyan jelentős tanulmány, ami ezt a két tényezőt vizsgálta volna már a szülést megelőzően, és az azt követő 15 hónapban. A magzati korban alakul ki az idegrendszer, ugyanakkor még nincs elegendő méregtelenítő mechanizmus, ami a káros anyagok hatását semlegesíteni tudná. A levegőben lévő említett részecskék 2,5 mikronnál kisebbek, azaz négyszer vékonyabbak, mint egy hajszál. Mivel ilyen kisméretűek, ezért a levegővel könnyen eljuthatnak messze a kibocsátási forrástól, és a légutakon keresztül minden nehézség nélkül bekerülhetnek az emberi szervezetbe. Ezeknek a neurotoxikus anyagoknak az összetételei a közelben lévő kibocsátó forrástól függnek. A vizsgált térségben ezek az apró részecskék nagy mennyiségben tartalmaztak ólmot, arzént és mangánt, a környező ipari létesítményeknek és a járműforgalomnak köszönhetően. Ezzel szemben egy átlagos városi környezetben, ahol a levegőszennyezés fő forrása a gépjárműforgalom, ott ezeknek a szennyező anyagoknak az aránya alacsonyabb. A vizsgálat egyik eredménye, hogy ezeknek a szennyező anyagoknak a jelenléte, és a gyermekek motoros fejlődése között fordított összefüggés van. Az adatok elemzése során arra is fény derült, hogy ezeknek az anyagoknak a káros hatásai nem voltak kimutathatók azoknál a csecsemőknél, akiket az első négy hónapban anyatejjel tápláltak. A vizsgálat 2006-ban kezdődött, amikor az anyák még várandósak voltak, és a közelmúltban, a gyermekek 8 éves kora körül még mindig tart.

Jótékony baktériumokkal van tele az anyatej

Spanyol kutatók vizsgálataiból kiderült, hogy több mint hétszáz különböző baktériumot tartalmaz az anyatej, azaz sokkal többet, mint ahogyan eddig gondolták. A tudósok megvizsgálták a kolosztrumot, vagyis az előtejet, amelyet az anyák a szülés után közvetlenül termelnek, valamint az anyatejet a szülést követő egy-hat hónapban. A kutatók szerint a most felfedezett anyatej baktériumok fontosak az immunrendszer fejlődése szempontjából, akkor azokat a bébiételekhez hozzáadva csökkenthetik az allergia, az asztma és az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. A korábbi vizsgálatok szerint a szoptatott gyermekek ritkábban lesznek allergiásak, mint a többiek. María Carmen Collado, a spanyol agrokémiai és élelmiszertechnológiai intézet munkatársa és Alex Mira, a közegészségügyi intézet szakértője szerint a felfedezett baktériumtörzsek pontos összetétele, és biológiai szerepük az újszülött szervezetben még kutatásra várnak. Nem sikerült még megállapítani azt sem, hogy a baktériumok megtelepednek-e a babák szájában. A spanyol szakértők munkájuk során DNS-szekvenáláson alapuló technikával készítették el az anyatej baktériumtérképét. Eközben megállapították azt is, hogy a túlsúlyos anyák, illetve a terhesség alatt nagymértékben meghízott anyák tejében kevésbé sokszínűek a mikroorganizmusok. A baktériumok a programozott császármetszéssel szülő nők tejében is kevésbé változatosak. 

Másra is jók lehetnek a hasznos baktériumok. Egy olasz tanulmány szerint az újszülötteknek adott jótékony hatású baktériumok bevitele csökkentheti a kólikás tüneteket is. A babák tartós sírásának pontos oka nem ismeretes, de kutatói vélekedések szerint a kólikás tüneteket valószínűleg a csecsemők bélrendszerének baktérium összetétele befolyásolja. Az olaszországi Bari egyetemének kutatói 589 újszülöttet vizsgáltak ebben a kutatási témában. A babákat két csoportra osztották, az egyik csoport probiotikumokat, a másik csoport placebót kapott. A baktériumelegy élő Lactobacillus reuteri baktériumot tartalmazott, amelyről korábban már beigazolódott, hogy javítja a bélműködést. Az eredmények szerint az élő baktériumkezelésben részesülő babáknál kevesebb kólikás tünet alakult ki. A sírás időtartama a probiotikummal kezelt kicsiknél átlagosan napi 38 perc, míg placebo esetén napi 71 perc.

Írta: Kármán Nikola



 

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. További információk ADATVÉDELMI NYILATKOZAT.

Elfogadom a cookie szabályzatot az oldalon