Vegzetes betegsegeket kerulhetunk el ha sok rostot eszunk 16 9Szakemberek úgy vélik, hogy a rostfogyasztás lehet a kulcs ahhoz, hogy elkerüljünk olyan halálos betegségeket, mint például a szívinfarktus, a cukorbaj vagy a rák.

Az élelmi rostok jelentőségét két orvos, Burkitt és Trowel ismerte fel, akik rájöttek, hogy európai és afrikai országokat vizsgálva azokban az országokban alacsonyabb a daganatos megbetegedésekelőfordulásának a száma, ahol a lakosság több élelmi rostot, és kevesebb zsiradékot fogyaszt. Egy nemzetközi európai szervezet is négy és fél éven keresztül, több mint 500.000 fő részvételével végzett felmérést. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy azok között a résztvevők között, akik naponta átlag 35 g növényi rostot fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb volt a vastagbélrák előfordulása, mint azoknál, akik naponta csak a szokásos 15 g rostot fogyasztották. A rosthiányos étrend következményeként kialakuló székrekedés, és az ebből fakadó vastagbélproblémák, a létrejövő divertikulum, az európai országok lakosságának több mint harmadát érintik. A rostok emellett csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a vastagbélgyulladás kialakulását is.

Az élelmi rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, amelyeket szervezetünk nem képes lebontani. Lehetnek vízben oldódók és vízben oldhatatlanok. Az emésztőenzimek nagyjából érintetlenül hagyják a rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben, friss zöldség- és főzelékfélékben található rostok lassabban szívódnak fel, és a táplálékkal összekeveredve keresztülhalad a vékonybélen. Mivel ezek a rostok magukba szívják a vizet is, amely könnyebbé teszi az emésztést, akik nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű rostot, székrekedésben szenvedhetnek. A vízben oldható rostok másik hasznos hatása az, hogy táplálékként szolgálnak a vastagbelünkben élő jótékony baktériumok számára. Ezért a vízben oldódó rostokat tartalmazó élelmiszereket prebiotikumoknak nevezzük. A vízben oldhatatlan rostoknak is fontos szerepük van a szervezetünkben, annak ellenére, hogy ezek csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy helyet foglalnak el a gyomorban és a bélcsatornában, ezáltal telítettségérzést okoznak és csökkentik az étvágyat. Az egészséges felnőttek számára ajánlott napi rostmennyiség nagyjából 30 gramm, ennek kétharmada kell, hogy vízben nem oldható legyen. Oldhatatlan rostot tartalmaz többek között a teljes kiőrlésű gabona, a sárgarépa és az uborka; vízben oldódó rostot pedig az alma, a zab, a borsó, a bab, és a csonthéjasok.

Egy átlagos amerikai felnőtt napi 15 gramm rostot eszik, pedig a jelenlegi egészségügyi ajánlások szerint a nőknek 25, a férfiaknak pedig 38 grammot kellene fogyasztaniuk. Egy nagyszabású tanulmányban 388 ezernél több, 50-71 év közötti amerikait követtek nyomon kilenc éven át. Kiderült, hogy azoknak a férfiaknak és nőknek, akik a legtöbb rostot iktatták az étrendjükbe, 22 százalékkal kisebb volt a halálozási kockázatuk. Az alacsonyabb rizikó más kockázati tényezőktől függetlennek bizonyult azoknál, akik több rostot ettek. A nagy rosttartalmú ételek csökkentik a diabétesz és a szívbetegségek kockázatát, mert hatásukra javul a vércukor- és koleszterinszint, a vérnyomás, sőt a gyulladásos folyamatok is. Feltételezik, hogy a rostok megkötik a szervezetben a méreganyagokat, és segítik azok gyorsabb eltávolítását. A daganatos betegségek esetében csak a férfiaknál csökkentette a halálozási kockázatot a több rost fogyasztása, vélhetően azért, mert náluk gyakoribbak az étkezéssel összefüggésbe hozható ráktípusok. Rostokat tartalmaznak a gyümölcsök és zöldségek is, ám a legjobb hatást a gabonákból származó rostanyagoknál tapasztalták a tanulmányban, amelyek sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. A kutatók azt javasolják, hogy első lépésként a fehér kenyeret váltsuk fel teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérre.

Írta: Kármán Nikola



 

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. További információk ADATVÉDELMI NYILATKOZAT.

Elfogadom a cookie szabályzatot az oldalon